Jelenleg Magyarországon mintegy 50.000 élelmiszer közül lehet választani az üzletekben. Ezekben közel 15.000 féle mesterséges adalékanyag, színezék és egyéb összetevő található. A Kárpát-medencei Magyar Táplálkozástudományi Egyesület (KMTE) szerint a hozzáadott szénhidrátok, a  fruktóz, a cukor, továbbá egyéb keményítők, például a kukoricakeményítő – megbetegítő tényezők.

Az egyesület erről közleményt adott ki, miután az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) a népegészségügyi termékadóról szóló törvénnyel kapcsolatos közleményében azt fogalmazta meg, hogy Magyarországon nincsenek forgalomban egészségre káros élelmiszerek. Az egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban és Magyarországon senki sem vizsgálta az élelmiszer-alapanyagok hosszú távú egészségkárosító hatását.
Jelenleg Magyarországon mintegy 50.000 élelmiszer közül lehet választani az üzletekben. Ezekben közel 15.000 féle mesterséges adalékanyag, színezék és egyéb összetevő található – teszik hozzá. Ez utóbbiak rendszerbe sorolása a múlt évben kezdődött el az Európai Unióban, teljes regisztrálásuk előreláthatólag 2019-re várható. Ezeket a mesterséges élelmiszer-adalékokat kombinációs felhasználásban sem vizsgálta soha senki. A gyártók számára ilyen vizsgálatokat nem ír elő a törvény.

Példaként említi a közlemény, hogy a gabonák gluténtartalma az elmúlt évtizedek nemesítése után jelentősen megemelkedett. Ennek következménye a szervezet folyamatos túlterhelése gluténnel, amelynek megbetegítő hatása egyre inkább körvonalazódik az autoimmun betegségek kapcsán.
Ugyancsak megemlítik, hogy a finomított szénhidrátoknak gyulladásfokozó hatásuk van.
Az egyesület úgy ítéli meg: “a legújabb táplálkozástudományi vizsgálatok fényében a kormány úgynevezett hamburger-adója rendkívül laza és liberális. Sokkal szorosabb kontrolra, néhány élelmiszer esetében kifejezett tiltásra lenne szükség a cukrok tekintetében.” Ezért támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely nem gazdasági érdekeket, hanem a magyar lakosság népegészségügyi érdekeit veszi figyelembe, továbbá célja az élelmiszer előállítók szoros és következetes kontrolja.
A közleményben leszögezik: az egyesület semmilyen politikai kapcsolatokkal nem rendelkezik, semmilyen anyagi támogatást kormányhivataltól, politikai szervezettől nem kap, állásfoglalása a tudományos tények ismeretén alapul.

Olvasna még a témában?

Mihez, milyen olajat használjunk?

Nem mindegy, mivel sütjük-főzzük ételeinket: régóta közhelyszámba megy, hogy a zsír nem megfelelő erre a célra, mert káros a szervezetre. Különösen a cukorbetegeknek kell nagyon odafigyelniük, mit esznek – a repceolaj pedig megoldást jelenthet a gondokra.

A tartós fogyás titka: barna kenyér, barna rizs meg a zabkása

Közel negyven évig, három generáción át vizsgálta egy amerikai kutatócsoport a teljes kiőrlésű termékek egészségre kifejtett hatását. A megfigyelések kimutatták, hogy napi 40 gramm teljes kiőrlésű gabona bevitele fél kilogrammal csökkentheti az idő előrehaladtával jelentkező testtömeg-gyarapodást. Továbbá a Nestlé svájci kutatásai alátámasztották, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata is csökkenthető, ha tudatosan és következetesen teljes kiőrlésű gabonafélék kerülnek az asztalunkra. Lényeges hangsúlyozni, hogy mindezek mellett akkor érhetünk el tartós sikereket, ha kiegyensúlyozott táplálkozáson és mozgáson alapuló életmódra is törekszünk. A most nyolc országban – köztük Magyarországon is – elindított Flat Belly, azaz Lapos has elnevezésű program épp erre kívánja felhívni a figyelmet.

A világ legjobb diétája

Az 50 km-es diéta mindent visz, mert kétségtelenül az a legjobb – a világnak és nekünk. De eheti adásunkból az is kiderül, hogy ha jobban körülnézünk, egy komplett ebédet is összehozhatunk – az erdőből.